Ez a felület azért jött létre, hogy a lakosság segítségével felderíthessük két veszélyes kullancsfaj, a Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes esetleges hazai megjelenését.

A keresett kullancsok Magyarországon nem őshonosak, nálunk délebbre, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén van a természetes élőhelyük. Az utóbbi időben tapasztalható enyhe teleknek köszönhetően ez a két faj – sok más társával együtt – már képes túlélni Európa északabbra fekvő területein is, egyedeket találtak többek között Svédországban, Németországban és az Egyesült Királyságban is. A felmelegedés okozta fajvándorlás mellet a Hyalomma fajok sajnos más szempontból is figyelemre méltóak, ugyanis képesek hordozni és terjeszteni számos veszélyes kórokozót, többek között a Krími-Kongói vérzéses lázat okozó vírust is.

Ahhoz, hogy védekezni tudjunk a Magyarországon újonnan megjelenő kórokozók ellen, fontos, tudnunk, hogy ezek a fajok milyen mértékben vannak jelen az országban, ezért kérnénk az Önök segítségét: amennyiben Hyalomma kullanccsal találkoznak, kérjük, jelezzék a számunkra.

Beküldés

Hogyan tud Ön is segíteni a két faj elterjedésének magyarországi feltérképezésében?

Elsősorban fotók beküldésével. Amennyiben úgy gondolja, hogy Hyalomma fajt talált, kérjük, készítsen róla minél jobb minőségű fényképet. Fontos, hogy az állat háti és hasi oldaláról is készüljön felvétel.

Különösen nagy segítség számunkra, ha még életben lévő példányt tudunk megvizsgálni, ezért ha az elcsípett állatot életben hagyta, kérjük, hogy a fényképek elkészülte után helyezze egy jól záró tárolóedénybe (pl. befőttesüveg, gyógyszeres tégely) és lépjen velünk kapcsolatba.

POSTACÍM:

DR. FÖLDVÁRI GÁBOR, PhD

Ökológiai Kutatóközpont
Evolúciótudományi Intézet

1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33.

A képek beküldésekor kérjük, csatolja a következő információkat:

  • A beküldő nevét és email címét
  • A pontos dátumot, amikor az állatot találta
  • Az észlelés helyszínét – településnév, földrajzi terület
  • Hol találta a kullancsot? például: talajon, valamilyen állaton, emberen
  • Mászkált a testfelületen vagy már elkezdett táplálkozni a kullancs?
  • Mely testrészen szívott vért a kullancs?

Amennyiben a kullancsot emberen vagy valamilyen házi- vagy haszonállaton észlelte, kérjük, jelezze, ha az ember/állat járt külföldi országban az elmúlt évben, az ország megjelölésével együtt.

Köszönjük a segítséget!

A beküldött adatokat körültekintően kezeljük! A megadott információkat csak a kutatáson belül használjuk fel, azokhoz a felmérést végzőkön kívül más nem fér hozzá.

Tudnivalók

Alapvető információk

A Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes két, hagyományosan Dél-Európában, Afrikában és Közép-Ázsiában elterjedt kullancsfaj. Jelentőségüket az adja, hogy mindketten képesek terjeszteni számos veszélyes kórokozót, többek között a krími-kongói vérzéses lázt okozó vírust is. Ezek, a mérsékelt éghajlaton nem jellemző kullancsok vándormadarak segítségével jutnak Európa északabbi térségeibe. Így kerülhetett a Margit-szigetre is a 2009-ben, az ottani sünön talált H. marginatum nimfa példánya is. A két említett kullancsfaj fokozott figyelmet igényel, mivel az utóbbi évek enyhe teleinek köszönhetően képesek túlélni az eredeti élőhelyüktől jóval északabbra. Felnőtt egyedeket találtak például Németországban, Svédországban és Csehországban, sőt még Magyarországon is.

Hogyan ismerjük fel?

A többi hazai kullancsfajhoz képest a leglátványosabb különbség a lábak erőteljes sávozottsága. Ezen kívül a Hyalomma fajoknál jellemző a háti rész aljának barázdáltsága. Ovális formájúak, nagyjából a hátuk közepénél a legszélesebbek. Méretük nemtől függően eltér, a nőstények átlagosan 5.5-6.5 mm, a hímek 3.8-5.6 mm hosszúak, ezzel a hazánkban előforduló kullancsokhoz képest kifejezetten nagynak számítanak.

Hogyan terjed?

A két faj terjesztésében nagy szerep jut a vándormadaraknak. Az egyedek a madarakon élősködve, és így velük vándorolva juthatnak el Európa északibb területeire. A terjedést segíti, hogy meglehetősen hosszan, akár 26 napig is hajlamosak egy gazdaszervezetbe kapaszkodva élni. Az itt jellemző hideg telek korábban nem tették lehetővé az így behurcolt egyedek túlélését és esetleges szaporodását, azonban az elmúlt időszakban tapasztalható melegebb őszi és téli időjárásnak köszönhetően ez lassan megváltozik.

Életmód

A Hyalomma fajok a gyakori magyarországi kullancsok lesből támadó stratégiájával ellentétben aktívan vadásznak, akár több méteren át képesek követni a kiszemelt gazdát. A célpont kiválasztásában nagy segítségükre szolgál a jól fejlett szemük. A felnőtt példányok körülbelül 12°C felett aktívak, azonban elrejtőznek, ha a talaj hőmérséklete 45°C fölé emelkedik. A Hyalomma fajok az ember mellett előszeretettel élősködnek lovakon, szarvasmarhákon és más házi vagy vadonélő patásokon, esetleg háziállatokon, például kutyákon. Nagyobb testű gazdaállatokon tömegesen is előfordulhatnak, olyan területeken, ahol a kullancs őshonos, akár 100 darab is egyszerre. Különösen kedvelik a testnyílások környékét, gyakran fordulnak elő a végbélnyílás területén. A jóllakott nőstények szaporodás után a földre pottyannak, majd lerakják a tojásaikat, ezek száma akár a 7000-et is elérheti.

video a Hyalomma fajról
forrás: youtube.com

Miért veszélyes?

A Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes nálunk elsősorban a Krími-Kongói vérzéses lázat okozó Nairovirus fajok európai terjesztése miatt vált ismerté. Ezek a kórokozók leginkább Afrikában, Ázsiában és a balkáni régióban okoznak gondot. Itt esetenként fertőzési gócpontok is kialakulnak, főleg állattartással, vadászattal foglalkozó embereknél, gyakran az állati belsőségekkel és a vérrel történő kontaktus és nem megfelelően fertőtlenített eszközöknek köszönhetően. A vírusfertőzés tünetei közé tartoznak többek között az ízületi fájdalmak, hányás, magas láz, fejfájás, gyomor- és hátfájdalom és különféle vérzéses tünetek. A fertőzést a betegek 30%-a nem éli túl, megelőző védőoltás még nem készült. A vírus időnként Európában is felüti a fejét, a legnagyobb gondot a balkáni régióban, elsősorban Görögországban, Bulgáriában és Albániában okoz.

Emellett sajnos hazánkban sem ismeretlen sem a kullancs, sem a vírus. Egy 2009-es kutatás során a Margit-szigeten bukkant fel egy Hyalomma marginatum nimfa egy sünön, egy másik, szarvasmarhákon végzett felméréskor pedig két felnőtt, hím Hyalomma rufipes egyedet találtak. A Krími-Kongói vérzéses láz vírusával kapcsolatos kutatásokat végeztek rágcsálókkal, itt a vizsglált 2085 állatból 20-ban jelen volt a Krími-Kongói vérzéses láz vírusának leküzdéséhez szükséges ellenanyag.

Egy friss kutatás pedig azt is igazolta, hogy a magyar lakosságban is jelen van a vírus. Ennek során önkéntes véradóktól származó vérmintákban vizsgálták a vírus ellen termelt antitestek meglétét. A vizsgált 2700 mitából 10-nél sikerült kimutatni ellenanyagot, ezek alapján a felmérésbe kiválasztott véradók 0.37 %-a már átesett a fertőzésen.

A Hyalomma fajok Krími-Kongói vérzéses lázat okozó Nairovíruson kívül képesek hordozni a Rickettsia aeschlimannii nevű baktériumot is, ezzel a kórokozóval kapcsolatos megbetegedést már szintén sikerült Európában is észlelni.

Gyakran ismételt kérdések

Mivel lehet összetéveszteni?

Hazánkban nagyjából 20 – 30 kullancsfaj él, ezek egy része a Hyalomma fajok által szintén kedvelt gazdaállatokon élősködik. A megkülönböztetés elsőre talán nem könnyű, ebben segíthetnek az alábbi meghatározást segítő képek:

A Hyalomma fajok talán leglátványosabb tulajdonsága a lábak világos, gyűrűszerű sávozottsága. Ezenkívül közelebbről megfigyelve láthatóak az állat háti szegélyén az apró, hosszanti barázdák. A megkülönböztetést segíti az állat formája is, az egyedek vérszívás előtt ovális alakúak, a hátuk közepénél a legszélesebbek. Sok más fajjal ellentétben nem csak lesből támadnak, gyakran aktívan vadásznak, követik a kiszemelt gazdát. Nagyobbak, és mozgásuk kifejezetten gyors a hazánkban őshonos kullancsfajokhoz képest.

Néhány, Magyarországon elterjedt kullancs:

Hyalomma

Látványos méretkülönbség a Hyalomma Ixodes és a Dermacentor között

Hogyan előzzem meg a kullancs-csípést?

A Hyalomma fajok az év melegebb hónapjaiban a legaktívabbak, tavasztól egészen ősz végéig, ebben az időszakban fontos a fokozott figyelem. Lehetőség szerint kerülje a magasabb aljnövényzettel fedett, gazos, bozótos területeket. Ha erre nincs mód, például kirándulás vagy kertészkedés közben, érdemes minél zártabb ruházatot viselni. A megelőzés legfontosabb eszköze a kullancsvizit, azaz a saját, és méginkább családtagjaink testfelületének alapos átnézése.

Hogyan távolítsam el a kullancsot?

Csipesszel, vagy ha nincs, akkor esetleg körömmel fogjuk meg az állatot a bőrfelülethez minél közelebb, és óvatosan, de határozottan húzzuk ki.

Eredmények

97

lakossági
bejelentés

ebből

2

Hyalomma
kullancs

Médiamegjelenések

Qubit.hu

Qubit.hu

Újabb hátborzongató sikert aratott a magyar citizen science, vagyis a „több szem többet lát” elve alapján működő módszer: kiderült, hogy él-e Hyalomma marginatum és Hyalomma rufipes Magyarországon.

Forrás: Qubit.hu

Duna TV

Duna TV

Földvári Gábor a Család-barát című műsorban beszél a Kullancsfigyelő projekt fejleményeiről.

Forrás: Médiaklikk.hu

A Krími-Kongói vérzéses lázat okozó vírus pásztázó elektronmikroszkóppal készült képe. A kép forrása: Crimean-Congo Hemorrhagic Fever (CCHF) Virus

Felhasznált irodalom:

Földvári G, Szabó É, Tóth GE, Lanszki Z, Zana B, Varga Z, Kemenesi G. (2022). Emergence of Hyalomma marginatum and Hyalomma rufipes adults revealed by citizen science tick monitoring in Hungary. Transboundary and Emerging Diseases in press

Apanaskevich, D. A., & Horak, I. G. (2010). The genus Hyalomma. XI. Redescription of all parasitic stages of H. (Euhyalomma) asiaticum (Acari: Ixodidae) and notes on its biology. Experimental and Applied Acarology, 52(2), 207–220.

Chitimia-Dobler, L., Schaper, S., Rieß, R., Bitterwolf, K., Frangoulidis, D., Bestehorn, M., Springer, A., Oehme, R., Drehmann, M., Lindau, A., Mackenstedt, U., Strube, C., & Dobler, G. (2019). Imported Hyalomma ticks in Germany in 2018. Parasites and Vectors, 12(1), 1–9.

Estrada-Peña, A., Jameson, L., Medlock, J., Vatansever, Z., & Tishkova, F. (2012). Unraveling the ecological complexities of tick-associated crimean-congo hemorrhagic fever virus transmission: A gap analysis for the western palearctic. Vector-Borne and Zoonotic Diseases, 12(9), 743–752.

Földes, F. és mtsai. (2019) „Ticks and Tick-borne Diseases Serologic survey of the Crimean-Congo haemorrhagic fever virus infection among wild rodents in Hungary”, Ticks and Tick-borne Diseases. Elsevier, 10(6), o. 101258.

Földvári, G., Rigó, K., Jablonszky, M., Biró, N., Majoros, G., Molnár, V., & Tóth, M. (2011). Ticks and the city: Ectoparasites of the Northern white-breasted hedgehog (Erinaceus roumanicus) in an urban park. Ticks and Tick-Borne Diseases, 2(4), 231–234.

Germanakis, A., Chochlakis, D., Angelakis, E., Tselentis, Y., & Psaroulaki, A. (2013). Rickettsia aeschlimannii infection in a man, Greece. Emerging Infectious Diseases, 19(7), 1176–1177.

Grandi, G. és mtsai. (2020) „First records of adult Hyalomma marginatum and H. rufipes ticks (Acari: Ixodidae) in Sweden”, Ticks and Tick-borne Diseases. Elsevier GmbH., 11(3), o. 101403.

Grandi, G., Chitimia-Dobler, L., Choklikitumnuey, P., Strube, C., Springer, A., Albihn, A., Jaenson, T. G. T., & Omazic, A. (2020). First records of adult Hyalomma marginatum and H. rufipes ticks (Acari: Ixodidae) in Sweden. Ticks and Tick-Borne Diseases, 11(3), 101403.

Hoogstraal, H. (1979). The Epidemiology of Tick-Borne Crimean-Congo Hemorrhagic. J. Med. Entomol., 15(4), 307–417.

Hornok, S., & Horváth, G. (2012). First report of adult Hyalomma marginatum rufipes (vector of Crimean-Congo haemorrhagic fever virus) on cattle under a continental climate in Hungary. Parasites and Vectors, 5(1), 2–5.

Hubálek, Z., Sedláček, P., Estrada-Peña, A., Vojtíšek, J., & Rudolf, I. (2020). First record of Hyalomma rufipes in the Czech Republic, with a review of relevant cases in other parts of Europe. Ticks and Tick-Borne Diseases, 11(4), 2019–2021.

Leblebicioglu, H. (2010). Crimean-Congo haemorrhagic fever in Eurasia. International Journal of Antimicrobial Agents, 36(SUPPL. 1), 43–46.

Magyar, N. és mtsai. (2021) „New geographical area on the map of Crimean-Congo hemorrhagic fever virus: First serological evidence in the Hungarian population”, Ticks and Tick-borne Diseases, 12(1), o. 1–5.

Nava, S. (2020). Ticks of Europe and North Africa. A Guide to Species Identification. By Agustín Estrada‐Peña, Andrei Daniel Mihalca and Trevor Petney (eds). Published by Springer International Publishing, 2017, 404 pp; ISBN 978‐3‐319‐63759‐4. Medical and Veterinary Entomology, 34(1), 127–127.

Santos-Silva, M. M., & Vatansever, Z. (2017). Hyalomma marginatum Koch, 1844 (Figs. 139–141). Ticks of Europe and North Africa, 1844, 349–354.

https://www.ecdc.europa.eu/en/disease-vectors/facts/tick-factsheets/hyalomma-marginatum

http://www.animaldisease.org/TICK/TIK/tick-key/hyalomma_adult.htm